2020.július.15

  • Szerda
  • Henrik
+10°C
  • Csütörtök
  • +6°C/+15°C
  • Péntek
  • +7°C/+16°C
  • Szombat
  • +9°C/+17°C

Teljesen átalakult a hadviselés rendszere

Új és sajátos formában a régi katonai képességek kombinációja jött létre, kiegészülve a mind gyorsabban változó technológiai fejlesztésekkel.

Fotó: Rácz Tünde - Teljesen átalakult a hadviselés rendszere
Fotó: Rácz Tünde - Teljesen átalakult a hadviselés rendszere

Az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka elmondta: a posztmodern hadviselés megváltozott, komplex rendszerével a Magyar Honvédség tavaly nyáron találkozott, amikor a migrációs hullám megfékezésében a katonák is szerepet kaptak. „Magyarország megadta a saját nemzeti válaszát erre a kihívásra, érvényt szerzett a nemzeti és az Európai Unió jogszabályainak” – hangsúlyozta. A honvédség − a tapasztalatok összegzése után − úgy döntött, hogy létrehozza az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságot, amely magába integrál több, korábban független szakterületet. A parancsnokság egyik kiemelt célja a honvédség átalakításával kapcsolatos feladatok végrehajtása.

A dandártábornok kitért arra is, hogy a fejlesztés egyik eszköze, sőt mozgatórugója a konferenciát is szervező Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely. A konferencián különböző agytrösztök, katonai és rendőrségi szervezetek képviselői szerepeltek, és a szervezők arra törekedtek, hogy az egyenruhások mellett a társadalomtudomány, a jog és a közigazgatás szakemberei is felszólalhassanak. A rendezvény végén összegzett gondolatokat és javaslatokat eljuttatják a döntéshozóknak, sőt néhány hónap múlva egy átfogó, bővebb dokumentumot is elkészítenek. Takács Attila dandártábornok beszéde végén reményét fejezte ki, hogy az együtt elvégzett munka nem ér véget, hiszen – mint hangsúlyozta – a közös kihívásokra csak közösen lehet érdemi választ adni.

A kétnapos nemzetközi konferenciát Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes nyitotta meg. Az államtitkár az akkor elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az új kihívások megjelenésével egyre kevesebb az úgynevezett hagyományos fegyveres konfliktus és háború. A háború dimenziói is átrendeződtek: a szárazföld, a levegő és a tengerek mellett megjelent a kibertér is. A mostani kihívásokhoz, például a migrációs válsághoz is elengedhetetlen, hogy megismerjük az aszimmetrikus hadviselés minden aspektusát és az azt kiváltó összefüggéseket.

A rendezvény elején beszédet mondott dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, aki úgy fogalmazott: a védelmi rendszereket érő kihívások mára megkövetelik az operatív és a stratégiai célok folyamatos alakítását. „Ahhoz, hogy a változó biztonsági környezethez kellő gyorsasággal és megalapozott, biztos döntésekkel tudjunk alkalmazkodni, a kellő mennyiségű és minőségű információ, valamint a modern védelmi kapacitások mellett elengedhetetlen az állandó stratégiai elemzés, illetve kutatás, az új nézőpontok kifejlesztése”.

A szervezők a rendezvényre szóló meghívóban azt írták, hogy a második világháborút követő hét évtized során a nagy intenzitású, hagyományos, államok közötti háborúk ritka eseményekké váltak, a hadviselés domináns formája az állam és a nem állami hadviselők közötti konfliktus lett. A fegyveres harc szabályai is alapvető változáson mentek át − ha léteznek egyáltalán. A hadviselők figyelmen kívül hagynak vagy szántszándékkal megsértenek hagyományos tilalmakat; a harcolók és civilek közötti különbség elmosódik, mert a nem állami hadviselő a nép között rejtőzik; a nemzetközi határok elvesztik jelentőségüket. Ugyanakkor nem tűnt el az az egzisztenciális fenyegetés, amit a magas intenzitású nemzetközi hagyományos háború képvisel. Józan előrejelzések szerint mindez így is marad a 21. század során.

hirpress.hu  honvedelem.hu

[2016.11.10]