2020.augusztus.10

  • Hétfő
  • Lörinc
+10°C
  • Kedd
  • +6°C/+15°C
  • Szerda
  • +7°C/+16°C
  • Csütörtök
  • +9°C/+17°C

Közös érdek CWIX 2014

A mûveleti területeken nemcsak a szövetséges katonáknak, hanem információs rendszereiknek is „szót kell érteniük egymással”. Errõl gondoskodik az évente megrendezett NATO CWIX gyakorlat.

A NATO Összhaderõnemi Kiképzõ Központja (NATO Joint Force Training Centre) adott helyet a CWIX (Coalition Warrior Interoperability Exploration, Experimentation and Examination Exercise) gyakorlatnak Lengyelországban, Bydgoszcz városában. Itt találkoztak a részt vevõ nemzetek katonái, szakértõi és informatikai rendszerei. A rendezvényen tizenkilenc országból több száz mérnök, technikus és operátor dolgozott együtt június 2–19. között. Nem hiányozhatott Magyarország sem, hiszen a NATO egyik legnagyobb, az interoperabilitást (azaz az egyes tagországok informatikai rendszerei közötti együttmûködést) tesztelõ gyakorlata a Magyar Honvédség számára is fontos.

A húszesztendõs múltra visszatekintõ gyakorlatot Orbán Gellért õrnagy, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyõrség Dandár MH Híradó és Informatikai Rendszerfõközpont Informatikai Fõközpontjának részlegvezetõje is különlegesnek tartja, hiszen itt alkalom nyílik számtalan speciális katonai és egyéb mûveleti alkalmazás tesztelésére. Az informatika ma már az életünk megkerülhetetlen része, amelynek egyik legfontosabb alapkövetelménye a funkcionalitás mellett a rendszerek megfelelõ védelme. Ezt felismerve, immáron harmadik esztendeje a kibervédelem a gyakorlat egyik kiemelt területe.




Hogy miért fontos, miért mozgat meg ennyi embert egy informatikai gyakorlat? Egy hadmûveleti területen végrehajtott többnemzeti mûveletnél nagyon fontos, hogy a részt vevõ tagországok által küldött alegységek, egységek képesek legyenek egymással kommunikálni. Például egy szárazföldi hadmûvelet végrehajtása során több különbözõ ország adott hadszíntéren szolgáló alakulatának tudnia kell egymásról: ki, mekkora erõvel, éppen hol tartózkodik, merrefelé halad. Egyrészt össze kell tudniuk hangolni feladataik végrehajtását, másrészt el kell kerülni a saját erõk véletlen megtámadását. A mûveleti központban, a különbözõ harcálláspontokon szolgálatot teljesítõ vezetõknek, döntéshozóknak pedig fontos lehet akár azt is tudni, hogy az egyes szövetséges csapatok települési helyein milyen logisztikai, egészségügyi támogatás érhetõ el, így például: mennyi élelmiszer, üzemanyag, kórházi szabad férõhely, milyen egészségügyi szolgáltatás biztosított. Mindezen információk birtokában a parancsnokok meghatározott feladataikat hatékonyabban és gyorsabban képesek végrehajtani.

A szövetséges erõk közötti zökkenõmentes adatkommunikáció biztosítása miatt fontos minden ilyen jellegû interoperabilitási gyakorlat. Így, mielõtt a CWIX-en is szereplõ rendszerek kikerülnének a mûveleti területre, az esetleges hibák még a gyakorlatokon kiderülhetnek, s azok kijavítása után a hadszíntéren már csak olyan rendszer alkalmazható, amely megbízhatóan képes támogatni a katonai vezetést.



Az 1994-ig visszavezethetõ gyakorlat 2009-ben kapta a CWIX elnevezést, amelyben az ’X’ karakter hivatott jelképezni a részt vevõ rendszerek sokszínûségét, amely a kutatás (eXploration), a kísérletezés (eXperimentation), illetve a vizsgálat (eXamination) szavakat takarja, a gyakorlat (eXercise) mellett. A feladatok bõvülését mutató gyakorlaton a már használt és a jövõben bevezetésre tervezett rendszereket, technológiákat és üzemeltetõik hozzáértését tesztelik mûködés közben, valós körülmények szimulálása mellett. Ezzel lehetõség nyílik a meglévõ rendszerekhez fejlesztett új modulok, képességek kipróbálására; új fejlesztési lehetõségek, irányok keresésére. Mindezen túl, a tesztfeladatok végrehajtásával a rendszerek kezelését is gyakorolhatja a felhasználói állomány, hogy minél alaposabban képesek legyenek elsajátítani az egyes fogásokat. Ez utóbbi is igen hasznos, hiszen elõfordulhat, hogy egy mûveleti területen az adott alkalmazásnak csak egy bizonyos, szûkebb részét használja az operátor, ha csak arra van szüksége. Ellenben a CWIX-gyakorlaton más alkalmazásokkal, más szakemberekkel együttmûködve, saját alkalmazásának sokkal szélesebb spektrumát képes kiaknázni, annak használatát begyakorolni.

A NATO-vezetésû gyakorlat tervezésénél a tagországok igényei, illetve a NATO-elvárások és -követelmények határozzák meg, hogy milyen fókuszterületeket jelölnek ki. A CWIX gerincét minden évben a négy állandó kijelölt témakör: a szárazföld, a légierõ, a haditengerészet és az összhaderõnem csoportjai alkotják. Emellett minden évben meghatároznak olyan szakterületeket, amelyeket a kor változó igényei alapján jelölnek ki. Itt többek közt megemlíthetõk például a felhõtechnológiai, a térinformatikai, a meteorológiai, a logisztikai és az egészségügyi rendszerek. Jól látható, hogy bár a fõ hangsúlyt a vezetési és irányítási rendszerek kapják, de a gyakorlat spektruma ennél sokkal szélesebb.

 
Közös érdek
CWIX 2014
Címkék: NATO
A mûveleti területeken nemcsak a szövetséges katonáknak, hanem információs rendszereiknek is „szót kell érteniük egymással”. Errõl gondoskodik az évente megrendezett NATO CWIX gyakorlat.


A NATO Összhaderõnemi Kiképzõ Központja (NATO Joint Force Training Centre) adott helyet a CWIX (Coalition Warrior Interoperability Exploration, Experimentation and Examination Exercise) gyakorlatnak Lengyelországban, Bydgoszcz városában. Itt találkoztak a részt vevõ nemzetek katonái, szakértõi és informatikai rendszerei. A rendezvényen tizenkilenc országból több száz mérnök, technikus és operátor dolgozott együtt június 2–19. között. Nem hiányozhatott Magyarország sem, hiszen a NATO egyik legnagyobb, az interoperabilitást (azaz az egyes tagországok informatikai rendszerei közötti együttmûködést) tesztelõ gyakorlata a Magyar Honvédség számára is fontos.

A húszesztendõs múltra visszatekintõ gyakorlatot Orbán Gellért õrnagy, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyõrség Dandár MH Híradó és Informatikai Rendszerfõközpont Informatikai Fõközpontjának részlegvezetõje is különlegesnek tartja, hiszen itt alkalom nyílik számtalan speciális katonai és egyéb mûveleti alkalmazás tesztelésére. Az informatika ma már az életünk megkerülhetetlen része, amelynek egyik legfontosabb alapkövetelménye a funkcionalitás mellett a rendszerek megfelelõ védelme. Ezt felismerve, immáron harmadik esztendeje a kibervédelem a gyakorlat egyik kiemelt területe.



Hogy miért fontos, miért mozgat meg ennyi embert egy informatikai gyakorlat? Egy hadmûveleti területen végrehajtott többnemzeti mûveletnél nagyon fontos, hogy a részt vevõ tagországok által küldött alegységek, egységek képesek legyenek egymással kommunikálni. Például egy szárazföldi hadmûvelet végrehajtása során több különbözõ ország adott hadszíntéren szolgáló alakulatának tudnia kell egymásról: ki, mekkora erõvel, éppen hol tartózkodik, merrefelé halad. Egyrészt össze kell tudniuk hangolni feladataik végrehajtását, másrészt el kell kerülni a saját erõk véletlen megtámadását. A mûveleti központban, a különbözõ harcálláspontokon szolgálatot teljesítõ vezetõknek, döntéshozóknak pedig fontos lehet akár azt is tudni, hogy az egyes szövetséges csapatok települési helyein milyen logisztikai, egészségügyi támogatás érhetõ el, így például: mennyi élelmiszer, üzemanyag, kórházi szabad férõhely, milyen egészségügyi szolgáltatás biztosított. Mindezen információk birtokában a parancsnokok meghatározott feladataikat hatékonyabban és gyorsabban képesek végrehajtani.

A szövetséges erõk közötti zökkenõmentes adatkommunikáció biztosítása miatt fontos minden ilyen jellegû interoperabilitási gyakorlat. Így, mielõtt a CWIX-en is szereplõ rendszerek kikerülnének a mûveleti területre, az esetleges hibák még a gyakorlatokon kiderülhetnek, s azok kijavítása után a hadszíntéren már csak olyan rendszer alkalmazható, amely megbízhatóan képes támogatni a katonai vezetést.



Az 1994-ig visszavezethetõ gyakorlat 2009-ben kapta a CWIX elnevezést, amelyben az ’X’ karakter hivatott jelképezni a részt vevõ rendszerek sokszínûségét, amely a kutatás (eXploration), a kísérletezés (eXperimentation), illetve a vizsgálat (eXamination) szavakat takarja, a gyakorlat (eXercise) mellett. A feladatok bõvülését mutató gyakorlaton a már használt és a jövõben bevezetésre tervezett rendszereket, technológiákat és üzemeltetõik hozzáértését tesztelik mûködés közben, valós körülmények szimulálása mellett. Ezzel lehetõség nyílik a meglévõ rendszerekhez fejlesztett új modulok, képességek kipróbálására; új fejlesztési lehetõségek, irányok keresésére. Mindezen túl, a tesztfeladatok végrehajtásával a rendszerek kezelését is gyakorolhatja a felhasználói állomány, hogy minél alaposabban képesek legyenek elsajátítani az egyes fogásokat. Ez utóbbi is igen hasznos, hiszen elõfordulhat, hogy egy mûveleti területen az adott alkalmazásnak csak egy bizonyos, szûkebb részét használja az operátor, ha csak arra van szüksége. Ellenben a CWIX-gyakorlaton más alkalmazásokkal, más szakemberekkel együttmûködve, saját alkalmazásának sokkal szélesebb spektrumát képes kiaknázni, annak használatát begyakorolni.

A NATO-vezetésû gyakorlat tervezésénél a tagországok igényei, illetve a NATO-elvárások és -követelmények határozzák meg, hogy milyen fókuszterületeket jelölnek ki. A CWIX gerincét minden évben a négy állandó kijelölt témakör: a szárazföld, a légierõ, a haditengerészet és az összhaderõnem csoportjai alkotják. Emellett minden évben meghatároznak olyan szakterületeket, amelyeket a kor változó igényei alapján jelölnek ki. Itt többek közt megemlíthetõk például a felhõtechnológiai, a térinformatikai, a meteorológiai, a logisztikai és az egészségügyi rendszerek. Jól látható, hogy bár a fõ hangsúlyt a vezetési és irányítási rendszerek kapják, de a gyakorlat spektruma ennél sokkal szélesebb.



Mint szinte minden NATO-gyakorlatnál, itt is négy tervezõkonferencia elõzi meg a rendezvényt. Akárcsak a többi informatikai gyakorlat esetében, itt is a HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfõnökség szakmai iránymutatása alapján képviselik résztvevõink a Magyar Honvédség érdekeit. A konferenciák alatt megtervezik a gyakorlat végrehajtását, a használt informatikai hálózat felépítését. Így mire megérkezik egy-egy adott ország vagy résztvevõ a CWIX-re, addigra gyakorlatilag a teljes hálózati alapstruktúra készen várja, nekik már csak saját rendszereik illesztésérõl kell gondoskodniuk.

A háromhetes gyakorlat minden fõ területének saját forgatókönyve van – ennek megvalósítása jelenti a gyakorlat fõ vonalát. Ezen belül a különbözõ részterületeknek is vannak saját, elõre meghatározott feladataik, amelyeket végrehajtanak a gyakorlaton. Így a szárazföldi vezetési és irányítási rendszerek, a légierõ vagy éppen a logisztikai szakterület is saját forgatókönyve szerint teszteli, vizsgálja a rendszereket.



A gyakorlat egyik fontos felügyeleti funkciót biztosító területe a tesztfelügyeleti és elemzõ munkacsoport (Analysis Working Group): itt kísérik figyelemmel a tesztek során esetlegesen jelentkezõ interoperabilitási problémákat, vizsgálva a különbözõ megoldási lehetõségeket. A NATO CWIX egy portált üzemeltet a gyakorlat végrehajtása során, ahol minden egyes feladathoz vagy elrendelt vizsgálathoz készül egy tesztûrlap. Ezt az online nyomtatványt a tagországok szakértõibõl összeállított csoport folyamatosan követi. A feladatok végrehajtása, a rendszerek együttmûködésének vizsgálata során az eredményeket mindkét tesztelõ fél ezen az ûrlapon rögzíti. A teszteredményeket késõbb felhasználják a problémákat feltáró és elemzõ jelentés elkészítéséhez. Ehhez persze minél pontosabb adatok kellenek, így elengedhetetlen a nyomtatványok pontos kitöltésének megkövetelése, a teszteredmények dokumentáltságának nyomon követése.

A Magyar Honvédség idén két fõ területen képviseltette magát. Az egyik számunkra fontos terület az elõbb említett tesztfelügyeleti és elemzõ munkacsoport, ahol a szárazföldi C2 (Command & Control, vezetési és irányítási) rendszereket felügyelõ munkacsoportban ketten képviselték hazánkat az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyõrség Dandár és az MH Bakony Harckiképzõ Központ állományából.



A másik kiemelt terület a kibervédelem (Cyber Focus Area), amelynek hazánk 2012 óta aktív résztvevõje. Idén – immár második alkalommal – az osztrák kollégákkal szoros együttmûködésben egy szövetséges hálózat, szcenárió-alapú, szimulált hadmûveleti környezetében a hálózat elleni kibertámadás esetén szükséges védelmi feladatokat az osztrák–magyar kibervédelmi parancsnokság (Cyber Component Command) szerepkörében hajtottuk végre, sok más részt vevõ országgal együtt. A gyakorlaton a Magyar Honvédség eszközeivel vettünk részt, amelyeket jellemzõen itthon is használunk. Ezáltal a kint szerzett tapasztalatokat felhasználva a hazai rendszerek hatékonysága is növelhetõ.

„A közös munka során a felek láthatják lehetõségeiket és képességeiket, így tudjuk egymás tudását kiegészíteni és fejleszteni. A gyakorlaton is kitûnt, hogy a képességek megteremtésének, mûködtetésének meghatározó eleme a képzett állomány” – hangsúlyozta Orbán Gellért õrnagy. „Mindkét területen odafigyelünk rá, hogy a gyakorlaton a legrátermettebb katonatársaink képviseljék hazánkat, akik itthon is hasonló szakterületen teljesítik feladataikat. Ennek eredményeként szakmailag komoly elismerésben részesültünk eddig minden egyes CWIX-gyakorlaton, s jó hírünket továbbra is célunk megtartani.”



Fotó: Rácz Tünde és Orbán Gellért õrnagy

Forrás: Magyar Honvéd 2014. augusztus
Forrás: Magyar Honvéd 2014. augusztus/hirpress.hu

[2014.08.11]