2020.augusztus.15

  • Szombat
  • Mária
+10°C
  • Vasárnap
  • +6°C/+15°C
  • Hétfő
  • +7°C/+16°C
  • Kedd
  • +9°C/+17°C

Minden szövetséges számíthat a NATO-ra

A szövetség jelentõsen megerõsödött az elmúlt húsz évben. A walesi csúcstalálkozó legfontosabb üzenete az, hogy valamennyi szövetségese számíthat a NATO-ra - hangzott el azon a konferencián, melyen a találkozó döntéseit értékelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja.

Minden szövetséges számíthat a NATO-ra
Minden szövetséges számíthat a NATO-ra
 

A NATO történetének egyik legfontosabb csúcstalálkozóját tartották szeptember 4-5-én az angliai Dél-Walesben. A szervezõk szándéka eredetileg az volt, hogy az afganisztáni misszió tapasztalatait tárgyalják a nagyszabású konferencián, a közelmúlt vészjósló eseményei azonban felülírták ezeket a terveket. Az Ukrajna földjére lépõ orosz csapatok, a NATO országok közvetlen szomszédjában zajló hibrid háború, és a Közel-Keletet lángba borító fundamentalista Iszlám Állam (IS) elleni lehetséges megoldások határozták meg a csúcs témaválasztását, amely olyan, régóta lappangó kérdésekre is választ adott, hogy mi a szerepe a NATO-nak és mit tesz a tagállamok és szövetségesek védelmében.

A NKE Ludovika Campuson tartott konferencián három fõ téma köré csoportosítva értékelték walesi csúcstalálkozón elhangzottakat. Elõször annak politikai üzeneteit, majd az ukrán-orosz konfliktust, végül hazánk NATO-tagként eltöltött tizenöt évét vették górcsõ alá. Takács Szabolcs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelõs helyettes államtitkára rámutatott, a közelmúlt eseményei nem gyengítették, hanem éppen ellenkezõleg, megerõsítették a szövetséget, amely most, a csúcstalálkozó után azt üzeni: minden tagja és minden partnere számíthat a védelmére. Az új kihívások új válaszokat követelnek, ezért megszületett a döntés, miszerint egy többnemzetiségû gyorsreagálású haderõt telepít a katonai szövetség Lengyelországba, ahonnan legfeljebb öt napon belül bevethetõ lenne „bárhol a világon”. Az alakulat a NATO megreformált reagáló erejének részét képezné, elõretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, elõre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával. A nagyszabású programhoz Magyarország is csatlakozik.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelõs helyettes államtitkára arról beszélt, nagy korszakok végén, mint például 1990 után rendre úgy tûnt, a NATO-nak nincs jövõképe, a történelem azonban mindig megmutatta, hogy szükség van rá. A walesi csúcstalálkozó a szövetség hidegháború utáni történetének legfontosabb eseménye lett, valódi fordulópont, amely megmutatta, hogy a bizonytalanság korának vége.

Ahhoz, hogy a walesi fõvárosban megfogalmazott tervek elérjék a kívánt hatást, szükséges a védelmi költségvetések csökkenõ trendjének megfordítása, ez alól hazánk sem kivétel, ám fel kell rá készülni, hogy a védelemnek és a biztonságnak ára van. Amennyiben ezt a parlament is elfogadja, megnyílik a lehetõség új feladatok elvállalása elõtt. Bõvülhet a pápai bázisrepülõtér kapacitása annak érdekében, hogy ne csak a meglévõ három C-17 állomásozhasson itt. Több lesz a NATO szintû gyakorlat is, a lengyelországi Anaconda hadgyakorlaton magyar katonák is részt vesznek majd. A helyettes államtitkár úgy vélte, a megváltozott biztonsági környezet elegendõ garancia arra nézve, hogy a csúcstalálkozón elhatározott változások megvalósuljanak. Ezek nem opcionális döntések, a NATO rákényszerült ezekre a lépésekre.

A helyettes államtitkár szerint az ukrán válság kezelésére elfogadott több területet érintõ intézkedések közül Magyarország 100 ezer euróval járul hozzá a kibervédelem erõsítéséhez. Hozzátette: ez az intézkedéscsomag a kibervédelem mellett a logisztikai támogatás, a vezetés és irányítás, a kommunikáció, valamint a sebesült katonák ápolásának területét érinti. Magyarország azt is felajánlotta, hogy segíti az ukrán konfliktus során megsérült katonák kezelését és rehabilitációját.

Magyarország vállalta: ha az Országgyûlés is hozzájárul, a korábban egy 2012-es kormányhatározatban tett vállalásához képest, amely a védelmi költségvetés nominális szinten tartásáról, majd 2016-tól a GDP 0,1 százalékkal való emelésérõl szólt, növelni fogja a védelmi költségvetését.

A honvédség rövid idõn belül egy lövészszázadot telepít a Baltikumba 2-2,5 hónapra, a kijevi NATO összekötõ irodába szakértõt küld, s szerepet vállal a gyors reagálású erõben is. Szerepet vállalunk továbbá a jövõben intenzívebb és gyakoribb kiképzési programokban, s jövõre több többnemzeti, NATO-parancsnokság felügyelete alá tartozó hadgyakorlatokat is tartanak Magyarországon - fejtette ki Siklósi Péter.

A NATO jövõre Afganisztánban tervezett „Resolute Support” elnevezésû missziójában körülbelül száz katonával vesz részt a Magyar Honvédség - tette hozzá Siklósi Péter.



Az ukrán-orosz konfliktus kapcsán Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója arról beszélt, a konfliktusnak különbözõ értelmezési szintjei ismertek, ám ahhoz, hogy reális képet kapjunk a helyzetrõl, komplex szemlélet szükséges. Ez egy érdekszféra harc, küzdelem az integrációs vezetõ szerepért, valamint az orosz geopolitikai határokért. Emellett Ukrajnán belül is komoly ellentétek feszülnek az oligarchák között, a társadalom és a politikai elit között, valamint Kelet és Nyugat Ukrajna lakossága között. Ukrajna jelen pillanatban súlyos modernizációs dilemmával néz szembe, miközben a Nyugat nem akar hidegháborút, kereskedelmi okokból kifolyólag a konfrontálódás sem áll érdekében. A szakértõ rámutatott, bár a szankciós politika hatásai lassan mutatkoznak meg, Oroszországnak sem áll érdekében elnyújtani a konfliktust, viszont Kelet-Ukrajna bekebelezésével akár rosszul is járhat, mivel ebben az esetben egyértelmûen elvesztené az Ukrajna egészére kiterjedõ befolyását.

A konferencián az is elhangzott, a gyors politikai rendezés Petro Porosenko elnöknek sem érdeke, aki a megfelelõ anyagi eszközök híján nem tudta volna huzamosabb ideig megõrizni népszerûségét, így viszont az elmaradt reformokat könnyedén indokolhatja a keleti területeken zajló háborúval, és a honvédõ szerepében is feltûnhet.



Hazánk NATO-tagként eltöltött tizenöt évérõl Szõnyegi János ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi tervezési Fõosztály Stratégiai Elemzõ és Értékelõ Osztály osztályvezetõje azt mondta, egyértelmûen sikeres volt, hiszen óriási hátrányt kellett Magyarországnak ledolgozni. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy mára a civil szféra jelentõsen eltávolodott a honvédségtõl annak ellenére, hogy nagy szükség lenne az összefogásra, hiszen egyre komplexebb és folyamatosan változó világban kell a NATO-nak, ezen belül a Magyar Honvédségnek megállni a helyét.

honvedelem.hu/hirpress.hu

[2014.09.10]