2020.augusztus.11

  • Kedd
  • Zsuzsanna
+10°C
  • Szerda
  • +6°C/+15°C
  • Csütörtök
  • +7°C/+16°C
  • Péntek
  • +9°C/+17°C

Közös Fellépés 2014 hadgyakorlat: bevetésen a légierõ (is)

Harcmezõn elõfordul, hogy a szárazföldi csapatok váratlanul kutyaszorítóba kerülnek. Ilyenkor valóságos áldásként jön a gyorsan érkezõ és szakszerûen igényelt légi támogatás. No és persze a felderítõk is hatékonyabban jutnak el a célterületre, ha helikopterrel viszik õket. A Közös Fellépés 2014 hadgyakorlat második igazán aktív hetében a szárazföld és a légierõ együttmûködésére helyezõdik a hangsúly.

Közös Fellépés 2014 hadgyakorlat
Közös Fellépés 2014 hadgyakorlat

Képzeljük el, hogy lövészszakasz mozog együtt egy konvojjal, amelyet támadás ér. A szakasz képtelen elhárítani az attakot, a közelben pedig nincs olyan szárazföldi erõ, amelyik számára támogatást tudna nyújtani. (Valójában nem is nagyon kell képzelegni, mert Afganisztánban az ilyesmi gyakran elõfordul.) A szakaszparancsnok ilyenkor – a megfelelõ elõzetes felkészítés után − bejelentkezik egy a légtérben közel tartózkodó repülõeszközhöz, s angol nyelven igényli a légi támogatást és a tûzcsapást.

Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezõvásárhelyen állomásozó 62. lövészzászlóaljának század- és szakaszparancsnoki állománya a szeptember 23-i nap délelõttjén vett részt olyan foglalkozáson, amelyen a fentebb leírt, közeli légi támogatás kérését gyakorolták. A közeli légtérben pedig az MH 59. Szentgyörgyi Dezsõ Repülõbázis két Gripen vadászgépe tartózkodott, amelyek – ha már tûztámogatásra kérték fel õket − egyben levegõ-föld éleslövészetet hajtottak végre.



„Egy-egy lövészzászlóaljban általában egy képzett repülésirányító szolgál. Ez az egy ember persze nem juthat el mindenhová… Ugyanakkor a jelenlegi szabályzók alapján lehetõség van arra, hogy nem képzett légiirányítók is kérjenek közvetlen légi támogatást, akár helikopterektõl vagy merev szárnyú repülõgépektõl. Természetesen ilyen esetekben mindig a repülõgép- vagy helikopter-vezetõ dönti el, hogy ki tudja-e váltani a tüzet vagy nem” – mondja Deme László alezredes, a Hódmezõvásárhelyen települt 62. lövészzászlóalj parancsnoka.

Mint megtudtuk, a folyamat során nagyon fontos, hogy a tûzcsapás megkezdése elõtt pontosan azonosítsák a vadászgép számára a saját, illetve az ellenséges erõket. Fõleg akkor, ha olyan harcrend alakult ki, amelyben az ellenség már közel került a baráti csapatokhoz. Az alezredes azt is hozzáfûzi, hogy a közeli légi támogatás igényléséhez legalább középfokú, de inkább felsõfokú angol nyelvtudásra van szükség, és ezzel a jelenlegi állomány rendelkezik.



Persze a légi támogatás tágabb értelemben és forgószárnyas repülõeszközökre is igaz. Harcászati légideszant-tevékenység során például bármilyen alegység nagyon gyors ütemû mozgatására szállítóhelikoptereket alkalmaznak. Ehhez a délután látott mozzanathoz a szárazföldi állomány elõször begyakorolja, hogy miként kell a helikopternek megfelelõ alkalmi leszállóhelyet biztosítania, milyen módon kell szakszerûen ki- és beszállni a helikopterbe, illetve a repülõeszköz elhagyása után hogyan kell végrehajtani az adott harcfeladatot. Ellenséges tevékenységgel nehezítve – merthogy ilyen esetekben általában ilyesmivel is számolni kell. Hogy ne legyen egyszerû a kijelölt helyszínekre Mi−8-as szállítóhelikopterrel érkezõ felderítõk helyzete, az ellenség ráadásul rendre túlerõben volt, ezért több lépcsõben is kellett újabb baráti csapatok segítségét kérni – õk szintén helikopterrel érkeztek –, míg végül csak egy harcjármûvekkel megerõsített teljes lövészszázad volt képes pontot tenni a harci helyzet végére.

Honlapunk kérdésére Bálint László fõhadnagy, a „hatvankettesek” második századának parancsnokhelyettese elmondta: a kiképzés fõ célja a lövészállomány légi mûveletekben történõ jártasságának kialakítása.



Ha már együttmûködés: áttérve a légierõ oldalára, Balla Tibor alezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis szállítóhelikopter-zászlóaljának parancsnoka szerint nagyon lényeges, hogy az ilyen feladatok során milyen pontosan tud együttmûködni a két haderõnem. A kristálytiszta és hajszálpontos koordináció ugyanis létfontosságú.

Az alezredes elmondta, hogy a helikopterbázis két Mi−8-as szállítóhelikopterrel vesz részt ebben a gyakorlatban. Szeptember 22-én települtek át Szolnokról az MH Pápa Bázisrepülõtérre, és onnan felszállva hajtják végre kijelölt mûveleteiket.



„A szárazföldi csapatoknál szolgáló speciális légierõs összekötõk koordinálják a közös mûveleteket. Fontos az, hogy fegyveres mozzanatnál saját erõk tüzébe senki se kerüljön be. Ez az összekötõk felelõssége, nekik kell ügyelniük arra, hogy sem a helikopterek, sem pedig a vadászgépek tüzétõl ne sérüljön meg saját erõ; illetve repülõeszköz se repüljön be olyan légtérbe, ahol éppen szárazföldi tüzérség tevékenykedik” – fogalmazott az alezredes. Merthogy a helikopterek nem csak szállításra, de tûztámogatásra is képesek- ezt bizonyítandó a késõbbiekben a Közös Fellépés 2014 keretében ajtólövész-kiképzést is tart majd a szolnoki ezred.

Hozzátette azt is, hogy a zászlóalj állományának közel háromnegyed része szolgált már Afganisztánban, ahol hasonló helikoptertípusokon, harctéri körülmények között sajátíthatták el az ehhez hasonló mûveletekre vonatkozó NATO-eljárásokat.

„Azért kihívás számunkra ez a mai gyakorlat, mert nem tudjuk, hogy hová kell leszállni. A felderítõk által megjelölt célterületeket mi korábban nem láttuk, tehát mindenképpen meg kell bíznunk az õ ítélõképességükben és kiképzettségükben. Illetve, ha esetleg a leszállóhely bármilyen ok miatt nem alkalmas valamiért a mûvelet végrehajtására, akkor ott és abban a pillanatban meg kell tudni hozni ezt a döntést” – vélekedett Balla Tibor alezredes.



Mint ismeretes a Magyar Honvédség 2012 óta hivatalosan is képessé és képesítetté vált az úgynevezett elõretolt repülésirányítás (JTAC – Joint Terminal Attack Controller) teljes körû alkalmazására. Mint a mai napon is kiderült, az elõretolt repülésirányító a repülõeszközök „szeme” a levegõ-föld mûveletek végrehajtása során. A JTAC feladata rendkívül összetett, hiszen bonyolult körülmények között is rendkívül pontosan kell irányítania az akár több ezer méteres magasságban lévõ repülõgépeket vagy éppen a rejtve várakozó, készenlétben lévõ helikoptereket.

hnvedelem.hu-Dévényi Veronika/hirpress.hu

[2014.09.24]