2020.május.31

  • Vasárnap
  • Angéla
+10°C
  • Hétfő
  • +6°C/+15°C
  • Kedd
  • +7°C/+16°C
  • Szerda
  • +9°C/+17°C

Bőnyi rendőrgyilkosság

Az áldozat holttestének exhumálását kérte Győrkös védője.

Az áldozat holttestének exhumálását kérte Győrkös védője.
Az áldozat holttestének exhumálását kérte Győrkös védője.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség alaptalannak tartja a védelem perújítási indítványát a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében.

Mint ismert életfogytig tartó fegyházra ítélte jogerősen a Győri Ítélőtábla Győrkös Istvánt a rendőrgyilkosság miatt, azzal, hogy legkorábban 25 év múlva bocsátható szabadon feltételesen. Mivel ebbe beleszámít az előzetesben eltöltött három év is, ez azt jelenti, hogy Győrkös több, mint százéves lesz akkor, amikor a szabadlábra helyezési kérelme először vizsgálható.

Győrköst azzal vádolták, hogy megölt egy őrnagyot, amikor gépkarabélyával rálőtt a házkutatást végző rendőrökre. A vádirat szerint Győrkös István bőnyi lakásán a Készenléti Rendőrség hatósági engedély nélkül tartott lőfegyverek gyanúja miatt tartott házkutatást 2016. október 26-án. A vádlott a kapuban egy német juhász kutyával jelent meg, a rendőri csoportot vezető rendőrtiszt arra kérte, hogy zárja el az állatot. A vádlott közölte a kapun kívül várakozó rendőrökkel, hogy addig nem engedi be őket, amíg az ügyvédje meg nem érkezik, de mint utóbb kiderült, nem is hívott senkit.

A vád szerint ekkor Győrkös elővett egy AMD 65 típusú csőre töltött gépkarabélyt és kibiztosította. Miután a rendőrtiszt elhaladt az asszony mellett, összetalálkozott a hátráló vádlottal, és rákérdezett, hogy mi van nála. Győrkös István azt felelte, hogy az, ami maguknál, és három lövésből álló rövid sorozatot adott le a rendőrre. Az egyik lövedék a 46 éves áldozat fejét érte, aki ebbe a sérülésbe belehalt.

Kiderült, hogy a lövések elől kitérni próbáló alezredes mindössze 30-80 centiméterre volt a gépkarabély csőtorkolatától, amikor az elkövető három lövésből álló sorozatot adott le, ezek közül az egyik fejbe találta. A fegyverszakértők beazonosították azt a lőszert, amelyikkel agyonlőtték a rendőrtisztet, ám nem találtak rajta DNS-nyomot.

A fegyverszakértői vélemény szerint azért nem, mert a töltény „50 fok felett eliminálódik”. A genetikus szakértő azonban kizárta annak lehetőségét, hogy azon a töltényen, amely áthalad az emberi agyon, ne maradjon DNS-nyom. Ezt azonban az első fokon eljáró Szombathelyi Törvényszék és a táblabíróság sem tartotta perdöntőnek. Holott a helyszínen 13 golyón találtak személyhez konkrétan nem köthető DNS-nyomot, kizárólag azon nem, amellyel Győrkös agyonlőtte a rendőrtisztet.

A főügyészség tájékoztatása szerint a jogerős ítélet ellen Győrkös védője terjesztett elő perújítási indítványt, azzal, hogy rendeljenek el perújítási nyomozást, ennek keretében rendeljék el az áldozat holttestének exhumálását, majd igazságügyi orvos-, fizikus-, vegyész és fegyverszakértői vélemény beszerzését; s kutassák fel a túsztárgyaló és a terhelt között folytatott beszélgetés hangfelvételét.

Ezzel kapcsolatban azt írták, hogy az alapeljárásban a bíróság bizonyítékként felhasznált igazságügyi orvos-, fizikus-, vegyész-, vérmorfológiai-, fegyver-; egyesített orvos- és fegyver-; egyesített orvos-, fegyver- és fizikus-; egyesített vérmorfológiai-, fegyver- és fizikusszakértői véleményeket és meghallgatta a szakértőket, valamint foglalkozott a hangfelvétellel is, míg elutasította az egyesített orvos-, fegyver-, nyom-, textil-, fizikusszakértő kirendelésére és a sértett exhumálására ismételten, az első- és a másodfokú eljárásban tett védelmi bizonyítási indítványokat.

Álláspontjuk szerint a védelem a perújítási indítványában  az alapeljárásban tett korábbi bizonyítási indítványait ismételte meg, ez azonban nem ok a perújításra. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a perújítási indítványt a Győri Ítélőtáblának ezért azzal az észrevétellel küldte meg, hogy azt alaptalannak tartja.

hirpress.hu  mti

[2020.02.25]